Megint lehet mozizni a vasi kistelepüléseken

"Kilenc Vas megyei községben működik már KönyvtárMozi, a szervezők idén bővítik a kört, újabb falvakat vonnak be a vetítésekbe.

KönyvtárMozi

Évtizedekig elérhetetlen volt a közösségi mozizás élménye a kistelepüléseken. Anno filmklubnak nevezték, most könyvtári keretek között támadt fel, ezért hívják KönyvtárMozinak. A Vas Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer áll mögötte, az Informatika és Könyvtári Szövetség támogatásával indult, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma segítségével folytatódott. Idén már nem lesz pályázati támogatás, de a KönyvtárMozi megy tovább, megszerették. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) filmjei érhetők el, a magyar filmtörténet fontos alkotásai, játék- és ismeretterjesztő filmek is.

Nem csak filmet néztek

A vetítések mellé filmtörténeti korszakokat bemutató programokat is szerveztek: Boros Ferenc Górban, Hegyfalun, Rumban és Vasszécsenyben, Horváth Zoltán Ikerváron, Szentpéterfán és Pinkamindszenten, Fábián Gábor Toronyban és Kemenesmihályfán tartott filmrészletekkel, filmtörténeti érdekességekkel színesített előadást.

– Négy témát választottam, miután átnéztem a több száz magyar film listáját, és mindegyikhez két filmet ajánlottunk, amelyekből lehetett választani – tudtuk meg Boros Ferenc filmes szakembertől, a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársától. – Téma volt a magyar hangosfilm első évtizede a Hyppolittal és a Meseautóval, a magyar filmművészet kezdeti korszaka, amelyhez a Valahol Európában és az Emberek a havason című filmeket ajánlottuk, a ’70-es évek magyar animációja a Magyar népmesékkel és a Vízipók, csodapókkal, tematizáltuk az irodalom és a film kapcsolatát a ’70-es években. Minden előadás mindenhol lement a filmvetítésekkel együtt.
– A pár száz fős kistelepülést, Górt nagyon megszerettem, lelkes közönség gyűlt össze a legkisebbektől a legnagyobbakig: alkalmanként 30-40 ember eljött, és utána is összejártak. Perger Ádám kollégám adott jelszót a NAVA-pont eléréshez, így tudják nézni a KönyvtárMozi filmjeit. Sőt újabb négy előadást kértek, a filmkészítés iránt is érdeklődnek – fűzte hozzá Boros Ferenc. A szakember filmes műveltsége ahhoz szükséges, hogy befogadható tematikákat kapjanak a falvak, az ott élő érdeklődő emberek. Ő átlátja, miként lehet a feldolgozást megkönnyítő módon csoportosítani a filmeket, hogy maradandó élményeket nyújtsanak.

Filmkészítő műhely is kialakulhat?

Az újabb négy alkalmat jelentő kínálatban a magyar film ’60-as évekbeli virágkora szerepel (A Pál utcai fiúk, Apa), a ’70-es évek ifjúsági filmjei (Hahó, öcsi, Keménykalap és krumpliorr), a generációs filmek (Megáll az idő, Moszkva tér, Csinibaba), a ’80-as évek animációs filmjei (Mesék Mátyás királyról, Mondák a magyar történelemből).
Boros Ferenc azt mondja, Górban olyan érdeklődés van, hogy filmkészítő műhely is kialakulhat. Hegyfalun az egyik saját filmjüket is kérték vetítésre.

2004 óta alkotnak közösen filmeket Horváth Zoltánnal, néha Kozma Gáborral. Ma már közismert – miután készítettek harminc dokumentumfilmet –, hogy több mint hatvan filmes díjat kaptak, megyei, országos, nemzetközi díjakat. Csak a Szendiszűcs című filmjük tizenegy elismerést kapott, a Remeteidő tízet. A kistelepüléseken nagyon megbecsülik, hogy ilyen kaliberű filmes szakemberektől hallhatnak előadásokat.

A cél

A KönyvtárMozi célja a filmkultúra népszerűsítése és a közösségek létrehozása, Ahol ez már sikerült: Górban Németh László polgármester és Nagy Tímea könyvtáros működtetik a vetítéseket közösségi programokként, Rumban Lénártné Hustiker Erika, Vasszécsenyben Ponyhardt Ákos.

Németh Tiborné térségi koordinátor azt mondja, a KönyvtárMozi alapfeltétele nemcsak a megfelelő sávszélességű internet – és hogy legyen elég nagy hely –, de az olyan könyvtáros kolléga is, aki felvállalja a közönségszervezést, aki képes megmozgatni az embereket. Rendszerint hoznak a filmnézéshez egy kis teát, süteményt, mert utána maradnak beszélgetni. A vetítések ingyenesek, egyetlen feltétel van: aki nézőként részt vesz, legyen beiratkozott olvasó a községi könyvtárban. Ezen a ponton is kapcsolódik a mozizás az olvasás népszerűsítéséhez. A KönyvtárMozira újonnan jelentkező települések, Sitke és Nick regisztráltak NAVA-pontként. A könyvtárosok szeretnének még bevonni Celldömölk, Körmend, Kőszeg és Szombathely körüli falvakat is."

Forrás: https://www.vaol.hu/kultura/helyi-kultura/megint-lehet-mozizni-vasi-kistelepuleseken-2254529/- 2018. 02. 22. 14:00 (Merklin Tímea cikke)

Sok új könyv jut el a Vas megyei falvakba

"2013-ban mérték a megyékben, hogy száz olvasóra hány kölcsönzött kötet jut, Vas megye az első volt, és azóta is tartja magát, minden évben benne van az első háromban, pedig kicsi a megye, és viszonylag kicsi a könyvtár más nagyobb városokéhoz képest.

A könyvtár forgalmáért nemcsak Szombathelyen dolgoznak sokat, hanem vidéken is: a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 201 településen 90 ezer 742 embert lát el, és ezek között 136 községben mindössze átlagosan 500 ember lakik. A kistelepüléseken 2013-ban 193 ezer 735 kötetet vittek ki az olvasók, 2017-re folyamatosan emelkedett ez a szám, elérte a 210 ezret. A szakemberek nagyon büszkék erre, mert azt mutatja, nem hiába folytatnak mindennapi csatát az olvasókért, és azt is, hogy a nyomtatott dokumentumok nem szorulnak háttérbe.

Amikor 2013-ban elindult a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, a rendelkezésre álló forrás 80 százalékát költötték dokumentumbeszerzésre, vagyis 31-32 ezer könyvet, CD-t, DVD-t vásároltak a községi könyvtárak számára. 2014–17 között a keret 30-35 százakékát költötték a kistelepülési könyvtárállományok megújítására, évente 15-16 ezer új kötetet vásároltak. Németh Tiborné Takács Hajnalka csoportvezető, térségi koordinátor úgy fogalmaz: nagy összegnek tűnik, ha azt mondjuk, 40-45 ezer forintot fordítunk évente arra, hogy a Vas megyei községek könyvtáraiban új könyvek legyenek, de ha visszaosztjuk a 201 településre, látszik, hogy egy falura csak 230 ezer forint jut egy évben. Nagy felelősség az elköltése, a munkát jó pénzügyi szakemberek segítik, és közbeszerzés útján választják ki mindig azt a céget, amely a legtöbb kedvezményt adja a dokumentumok megvásárlásához.

– Az az elvünk, hogy nem veszünk meg mindenhova mindent, hanem mindenhol van egy bőséges alapkínálat, a speciális igényeket pedig könyvtárközi kölcsönzés útján teljesítjük – hangsúlyozza Németh Tiborné. – Ha valaki Kemenesmihályfán vagy Vasszécsenyben bemegy a könyvtárba, hogy a boszorkányperekről szeretne olvasni, a könyvtáros kolléga azt mondja, ez itt nincs meg, de meghozatjuk. Sok múlik a kistelepüléseken dolgozó kollégákon: senkit nem engednek el úgy, hogy meg ne szereznék neki, amit keres, legyen szó akár 1962-es méhészeti szakkönyvről vagy fejlesztő óvodapedagógiáról.

A könyvtárközi kölcsönzés módszere jól bevált, csak Szombathely környékén 1408 dokumentumot kértek az utóbbi egy évben a Berzsenyi Dániel Könyvtárból.

A gazdaságosság másik eleme több évtizedes hagyomány: a kihelyezett könyveket cserélik, ha végigolvasták az egyik helyen, átviszik máshová. A csereállományban 70 ezer folyamatosan vándorló darab van az új (egy-két éve megjelent) dokumentumok között. Hogy mennyire éri meg pénzt ölni a könyvekbe, amikor sokan a Gutenberg-galaxis végét kiáltják, arra a a statisztikai mérőszámok adnak pozitív választ. A Vas megyei kistelepüléseken 2013-ban személyes használatban 183 ezer dokumentum volt, 2017-ben pedig 196 ezer.
Emögött rendezvények, vagyis jelentős szervezőmunka is áll. 2013-ban a könyvtár szervezésében 1059 programot tartottak
a falvakban 23 ezer résztvevővel; 2017-ben 1669 rendezvényre összesen 41 ezer ember volt kíváncsi. Ez nem egyszerűen emelkedés, hanem a könyvtári programok iránti érdeklődés megkétszereződését mutatja, és azt, hogy a könyvtár közösségszervező erőt is magáénak mondhat.

Az olvasókat most a törökök, a háremek világa érdekli, sok ilyen témájú könyvet kölcsönöznek, továbbra is vezető helyen állnak a skandináv krimik, nagy rajongótábora van a Trónok harcának, a történelmi regényeknek, és népszerű az angol középkor, a vámpírok világa is. Nyáron egyértelműen az útikönyveké a figyelem.

A gyermekirodalomban Az ágról szakadt Tóbiás című meseregényt keresik sokan, amelynek Vas megyei vonatkozása is van: a celldömölki származású Pacskovszy Zsolt író fordította."

Forrás: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/sok-uj-konyv-jut-el-vas-megyei-falvakba-2238353/- 2018. 02. 03. 11:00 (Merklin Tímea cikke)

Könyvekből, papírszínházból nyílik ki a Meseláda a vasi aprófalvakban

"A vasi kistelepüléseken rendkívül népszerű a Berzsenyi Dániel Könyvtár 2006 óta futó élményközpontú, olvasásnépszerűsítő programja, a Meseláda. 2017-ben a megye falvainak csaknem felébe, 97 községbe sikerült elvinni, méghozzá a kérésükre.

Eleinte csak a megyeszékhely körüli kistelepüléseken jártak vele a könyvtárosok, a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása támogatásával mozgókönyvtári szolgáltatásként. Az évek során azonban az egész megyére bővült a szolgáltatás, igény volt rá. Nagyon sokan kérik – akár hétközben, akár hétvégére – iskolák, óvodák, művelődési házak, közösségi színterek, az intézményi helyszínek mellett egyéb rendezvényekre is: falunapokra, nyári táborokba, gyereknapra, jeles napok alkalmából. A Meseládáért felelős nyolc könyvtáros – Zsigri Mária, Nagy Marianna, Kecskésné Bánhalmi Katalin, Molnár Andrea, Tóthné Gyuricza Ágnes, Jandala Diána, Virághné Vámos Kitti és Léránt Krisztián – gondosan ügyel arra, hogy egyetlen picike falu se maradjon ki – ez csak a falvak programja -, aki év elején a Meseládát kéri, mindig mindenhova megérkezik az előre egyeztetett időpontban. A Meseláda csapata eleinte csak két gyermek-könyvtárosból állt, ma már más munkatársak is beléptek, akik kellő kreativitást és elhivatottságot éreznek a gyerekekkel való foglalkozáshoz. Mindenki egyénileg beépíti, amit tud, amit fel tud használni a saját képességei közül. Aki énekelni tud, dalol a gyerekekkel, aki táncolni tud, táncot oktat nekik a rendelkezésre álló időben. A kezdeti huszonöt helyszín előbb évi ötvenháromra, majd 2017-ben kilencvenhétre duzzadt. Az eredetileg iskolásoknak tervezett program óvodásoknak való változatát is kidolgozták. Ahol felnőttek is vannak, nemcsak a gyerekeket, hanem a szüleiket is bevonják az interaktív mesélésbe.

Jandala Diánától és Virághné Vámos Kittitől megtudjuk: az induláskor repertoáron lévő tíz mese mára harmincra bővült, köztük magyar népmesék és világirodalmi klasszikusok. A történetek könyvekből, hanem vetített képekből, papírszínházból kerekednek ki, mindig megelőzi őket egy beszélgetés a szereplőkről, a csodálatos meseszámokról. A Meseláda a mesékhez kapcsolódó feladatokat, kirakót, totót, rejtvényt, betűhálót, találós kérdéseket is rejteget. Továbbá különböző kézműves technikák kellékeit és anyagait, amik egy-egy kiragadott momentum megformálásához szükségesek, a fakanálbábu készítésétől a papírhajtogatáson át a kígyós meséhez tartozó gyöngyfűzésig. A vasi falvakban szerzett tapasztalat az, hogy a gyerekek soha sehol nem akarják abbahagyni a játékot, másfél óra elteltével sem. Visszavárják a könyvtárosokat, és a következő évben ismerősként köszöntik őket.

A Meseláda utaztatásának anyagi forrását a Vas Megyei Könyvtárellátó és Szolgáltató Rendszer biztosítja, az éves keretükből futja eszközbeszerzésre, tiszteletdíjra és útiköltségre is. Nagy előrelépés a 2017 elején erre a célra vásárolt személyautó, ami megkönnyíti a kistelepülésekre való eljutást."

Forrás: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/konyvekbol-papirszinhazbol-nyilik-ki-meselada-vas-megye-aprofalvaiban-2228497/- 2018. 01. 24. 08:00 (Merklin Tímea cikke)

Könyvtári foglalkozások, rendezvények

Januári programok:

január 17. Könyvtári foglalkozás- 6.o.

január 20. Rumi Rajki Napok- Magyar Kulúra Napja-Gála

január 26. Napközisek a könyvtárban: társasjátékok kipróbálása

Februári programok:

február 6. Könyvhódító 3. fordulója- 2 csapattal

              Szabó Magda: Tündér Lala